4.  A célmeghatározásból eredő feladatok

4.1.           A személyiség kibontakoztatása, egységes nevelési elvek formálása

Ezt a nemes feladatot egységes elvek mentén, gondoskodó iskolai légkörben lehet tenni.

            A klasszikus pedagógia mindig fontos feladatának tekintette a személyiségfejlesztést, de most, amikor sajnálatos módon ez a funkció egyre inkább csak a nevelő–oktató intézményeké, különösen fontos. A család szerepe megítélésem szerint elsődleges a harmonikus otthoni lét hiánya nem pótolható természetes úton megszerezhető ismeretek, gyakorlatok, minták, meghatározóak, de törekednünk kell a nagyobb hatékonyságra.

            Egy tanuló helyzetét nagyon sok tényező determinálhatja: az adottságai, az egészségi állapota, testi épsége, a család légköre, életkörülményei és életmódja. Ez a soktényezős, bonyolult háttér befolyásolja az iskola nevelésének hatékonyságát, hiszen csak korlátozottan képes a tanulók helyzetét befolyásolni. A pedagógusnak csak az a lehetősége van, hogy igyekszik megismerni ezt a helyzetet, és a pedagógia eszközrendszerével alakítja azt.

A gyermek, a tanuló személyes lehetőségeire, egyediségére figyelmes szemlélettel, toleranciával a személyiségközpontú nevelés-oktatás is sikeresebb.

4.2.           Személyzetfejlesztés és testületépítés

• A humán erőforrások mozgósítása, célorientált vállalt tevékenységre ösztönzése minden vezető célja. Munkámban egyaránt kívánok támaszkodni az idősebb és fiatalabb kollégák tapasztalataira, ötleteire, kitartására
• Fontos feladatnak tartom, hogy az iskola alkalmazottai, pedagógusai, egyenként, csoportban, testületben egyaránt színvonalasan dolgozzanak. Ennek érdekében tudatos vezetői tevékenységgel, átgondolt feladatszervezéssel kívánom megerősíteni szellemi-fizikai bázisunkat.
• Mindenki kapjon arra lehetőséget, hogy képességeit kipróbálhassa a különböző emberekkel való együttműködésben, a csoportvezetői szerepkörben, a szervezeti funkciókban (egyetlen értékes ember se szoruljon a perifériára)
• A tantestület belső fejlesztése a továbbképzések mellett is elengedhetetlen. Célom a csoporthatékonyság növelése, a konfliktuskezelési eljárások megismertetése, a rendszerszemlélet kialakítása 

Az intézmény szervezeti felépítése

• A konfliktusok minden szervezetben természetesek, de a minimalizálásra kell törekedni. Csak elhivatottságot érző és a kudarcélményt is jól tűrő pedagógus tud hosszú távon ebben a közegben jól tevékenykedni. A sérelmet felszínre hozó, konszenzust kereső vita, a tiszta játékszabályokon nyugvó verseny hasznos, de ebből mindenkinek győztesként kell kikerülnie. A nyílt őszinte beszéd híve vagyok, ezt viszont várom mindenkitől.
• A rendszerszemléletű középvezetők és felsővezetők az igazgató biztos támaszai, nekik ismerniük kell az egész iskolai szervezetet, a bemenet, - folyamat-és kimenet szabályozást. Folyamatos egyeztető – tisztázó – értékelő - összehasonlító munkát kell végeznünk. A visszacsatolást az átgondolt beavatkozásnak kell követnie.
• A közös feladatok elosztását, az arányosabb felelősség-feladatmegosztás érdekében középvezetői szinten is el kell végezni.
•  
• 4.3.           Az intézményi autonómia megerősítése

• Az oktatási megújulás önmegújulással kezdődik. A megújuláshoz vezető út azzal kezdődik, hogy az ember képes:
  • felismerni a szokványos vagy sematikus mintákat, és kitörni belőlük,
  • elgondolkozni egy önvizsgálati folyamaton, és véghez vinni azt,
  • az oktatást életre szóló folyamatnak tekinteni,
  • a kudarcot tanulási tapasztalatnak felfogni,
  • kölcsönös tiszteleten alapuló, igazságos és szeretetteljes emberi kapcsolatokat kialakítani.
• A megújulás az együttműködésről szól, a vezetőknek több kulcsfontosságú képességet kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy javítani tudjanak az oktatási környezeten:
  • közös cél meghatározása,
  • váltótársakkal való munka,
  • együttműködés a kollegákkal,
  • minden tényezőt bevonó gondolkodásmód,
  • az elmélet és gyakorlat közti kapcsolat világos érzékelése és megteremtése.

Természetesen mindez csak a helyi közösséggel való partneri kapcsolat segítségével születhet meg.

4.4.           Az iskola és a társadalmi környezet közötti viszony formálása

A partneri viszony megköveteli az iskolairányítással kapcsolatos döntéshozatal megosztását. Egy széleskörű koalíció kontextusában próbáljuk az iskolahasználók befolyását érzékelhetővé tenni. Az iskolát nem lehet zárt szervezetként működtetni, az adott társadalmi környezetben, kapcsolatrendszerben működhet csak. Ezért nagyon fontos, hogy jól ismerjük e kapcsolatrendszerben helyünket, lehetőségeinket, a felénk irányuló elvárásokat.

Belső kapcsolatok:

Az igények, elvárások megismerése és az együttműködő közösségi szellem kialakítása céljából továbbra is támaszkodni kívánok az iskola életét meghatározó Közalkalmazotti Tanácsra, Szülői Munkaközösségre, a dolgozók érdekvédelmét ellátó szakszervezeti képviselőre.

A diákönkormányzatnak nagy szerepe lehet a szabadidő megszervezésében, a kortársközösség kialakításában. Fokozottabban támaszkodni kívánok munkájukra, véleményükre; lehetőség szerint javítani szeretném működési feltételeiket.

Külső partnerekkel való kapcsolatok:

Aktívan részt veszünk a városi ünnepségeken, megemlékezéseken, találkozókon, továbbképzéseken, konferenciákon, értekezleteken, és szervezünk is több ilyen szintű programot, hogy tájékozottak legyünk és legyen külső kontrollunk.

Külön figyelmet fordítunk a szülőkkel történő kapcsolattartásra. Szülői ház nélkül nem lehet eredményes a munkánk.

4.5.           A tanárok értékelését és szakmai fejlesztését célzó formák, minőségfejlesztés

Megnőtt az igazgatók felelőssége iskolájuk teljesítményéért, ezért is újra végig kell gondolni a tanári kar értékelését.

            Egy új, értékelési rendszert dolgoztunk ki. Fontosnak tartom, hogy mindenki számára világos ösztönző rendszer kerüljön bevezetésre, és segítse az önmegvalósítást. A pedagógiai munka csapatmunka, ezt mindig szem előtt kell tartanunk.

A célok mindenki számára érthető világos kitűzése (iskolai szintű célkitűzések, szakmai célok, a diákok előmenetelének javítása) a hatékonyság kulcsa. Ezt követi a megfelelés vizsgálata.

A szakmai továbbképzés alapvető fontosságú az iskolarendszer átalakításában, miután arra kényszeríti a tanárokat, hogy ismereteiket megújítva, új módszereket alkalmazzanak.

Ezért a kollegák szakmai fejlődése központi szerepet játszhat abban, hogy az igazgató miként irányítja az iskolát. A feladata, hogy koordinálja a tantestület szakmai fejlődését; és neki kell irányítani a tanulói közösség egészét, az iskolai reformok részeként alkalmazva a tanári kar szakmai fejlődését is.

A szakmai fejlesztés irányai:

• csapatmunkára való képesség, problémamegoldás és döntéshozatal, önismeret, mentálhigiéné, konfliktuskezelés
• korszerű eljárások alkalmazása-differenciált képességfejlesztés, kooperatív tanulás, részképesség zavarok felismerése
• információs - és kommunikációs technológia

Minőségfejlesztés

A minőség a célnak való megfelelés. Az oktatási - nevelési intézmény alapfeladata, hogy szocializáljon és professzionalizáljon. Ilyen értelemben a minőségbiztosítás helyi, iskolai folyamat, fontos önérdek és hosszú távú stratégia. Iskolánkban elindult az intézményi szintű minőségfejlesztés (kidolgoztuk és alkalmazzuk az IMIP-ben rögzítetteket), még néha akadozik, de ez az előrelépés lehetősége megvan.

Minőségi munkánk céljai és sikerének kritériumai:

• Az iskoláról kialakult kép folyamatos fejlesztése, a minőség, hatékonyság eredményesség elve alapján. A hagyományok megtartása mellett nyugodt légkörű iskola megteremtése, határozott értékrend megfogalmazása Sikerkritérium: növekedjék az iskolába beíratott tanulók száma.
• Az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének és képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján

Sikerkritérium: partnereink elégedettségének növekedése

• A partnerek elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába. Nevelési feladatok teljesítése a pedagógia programban foglaltak szerint

Sikerkritérium: hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez

• Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés a tanórán és a tanórán kívül. A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás egyéni bánásmód elvének érvényesítése; az esélyegyenlőség biztosítása

Sikerkritérium: fejlesztésben résztvevők integrálásának sikeressége

• Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása

Sikerkritériumok: tanulmányi versenyek, szabadidős programok szervezése

• Minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése

Sikerkritérium: munkánk hatékonyságának növelése

• Partnerkapcsolatok fejlesztése partnereink véleményének, igényeinek figyelembe vétele

Sikerkritérium: szülői értekezletek, fogadó órák, családlátogatások mennyiségének változtatása a partneri igény szerint, kapcsolatok kialakítása cégekkel, vállalkozókkal

• Célunk, hogy diákjainkban felébresszük és egyre magasabb szintre emeljük a környezetvédő-óvó szemlélet fontosságát gyakorlati tevékenységeken keresztül is

Sikerkritérium: tanulóink aktív részvétele környezetünk szebbé, jobbá tételében, és a környezetvédelmi pályázatokon, vetélkedőkőn való sikeres szereplés

• Egészséges életmód kialakítása a rendszeres testmozgás megszerettetése

Sikerkritérium: a diákifjúságunk minél nagyobb létszámban vegyen részt az ehhez kapcsolódó versenyeken, szakkörökön

4.6.           A tanulási folyamat megújításának elemei

A gyermekközpontúság (gyermekkor kitolása, gyermeki magatartás megőrzése) és a teljesítményképes tudás (életpálya tervezése) nézetrendszerének összehangolására törekszünk. Fontos alapelvünk, hogy munkáltatva tanulunk, de nem nélkülözhető az önálló információszerzés készségeinek elsajátítása sem.

Ma sokkal erősebben tudatosul bennünk, mint korábban bármikor, hogy az információs- és kommunikációs technológia (IKT) nem hagyható ki az oktatásból. Az iskolának nincs más választása, mint alkalmazkodni ahhoz a korhoz, amelyben működik, amelyet szolgálnia kell. Alkalmazás szinten el kell sajátítani a számítógép használatát, mert egész életünket átszövi az informatika. Diák nem kerülhet ki iskolából alapvető ismeretek nélkül, a vezetés és az adminisztratív személyzet részére nélkülözhetetlen, tanár számára óriási lehetőség, a közeljövőben elvárás.

Alapelvem, hogy az eszközt a kézbe kell adni, vagyis lehetőség szerint biztosítani mindenki számára a számítógép használatának lehetőségét. Az elkezdődött fejlesztés csak az első lépés, töretlenül folytatni szükséges, az állami pénzeket pedig helyi és egyéb forrásokkal kel még kiegészíteni.

Megítélésem szerint XXI. századunkban hasonló alapvető, elvárható képességként robban világunkban az alkalmazott informatikai tudás, mint az elmúlt történelmi korban az írás. Felfedeztük az írást, lételemünké vált megtanulása, és vele az olvasás képességének elsajátítása. Felfedeztük az informatikát, és nélkülözhetetlenné válik használata. Természetesen ki lehet ebből is maradni, ahogy

kezdetben is megtörtént az írás terjedésénél, de ma közel sincs annyi időnk, mint őseinknek volt.

Mondhatnám azt is, új nyelvet tanulunk, az informatika nyelvét. Tanuljunk gyorsan, és jól!

4.7.           A hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség

A munkanélküliség, a mindennapos anyagi gondokkal küzdő családok, számának növekedése, a családok felbomlása tovább növelik azon tanulóinak a számát, akik támogatásra szorulnak. A támogatások nem csak anyagi téren fontosak és szükségesek.

Ma, amikor újabb társadalmi átrétegződés megy végbe, különös figyelmet kell fordítani azokra a tanulókra (családokra), akik többoldalúan is hátrányos helyzetben élnek.

Minden olyan intézkedést vagy annak elmaradását, cselekvést vagy cselekvéstől való tartózkodást hátránynak kell tekinteni, amely az érintettre nézve nem kívánatos helyzetet idéz elő, és e helyzet kialakulása visszavezethető a törvényben meghatározott okokra.

A magyar oktatási rendszerben azonos tartalmi, azonos értékű és továbbfejleszthető alapműveltséget és esélyegyenlőséget kell biztosítani minden résztvevőnek. Legnagyobb megkülönböztetésnek minősül, a nem egyforma embereket egyformán kezelni.

Olyan tanítási rendszereket szükséges keresnünk, amelyeken keresztül lehetővé válik, hogy a családi szocializációs értékek az iskolai oktatásban értékként jelenjenek meg, illetve a családok számára is érték legyen a gyermekük által megszerzett tudás.

Fontos feladatunk a hátrányos helyzetű tanulók tudásszintjének a fejlesztése, szem előtt tartva a fejlesztést, tehetséggondozást. Figyelmet kell fordítanunk a tantárgyi fejlesztés mellett a jó fizikai erőnlétre, a kommunikációs készség formálására egyaránt.

„Ha fel akarsz emelni, magasabban kell állanod nálam”

                                                                       (Emerson)

4.8.           Ellenőrzés, értékelése, elszámoltathatóság

Elvárás egy iskolával szemben, hogy eredményesen dolgozzon. Az iskolai Pedagógiai Programba és az IMIP-ben rögzítettük, a belső értékelési rendszert. Az iskolában folyó, iskolát érintő kérdésekben tehát megtettük az első lépéseket (belső

értékelés). A külső ellenőrzés egy további olyan paraméter melynek célja, hogy garantálja az iskolák által nyújtott oktatás színvonalát, másfelől azt, hogy a rendszer minősége megfelel minden tanulónak.

Az ellenőrzés, értékelés legfontosabb alapjai:

·        az eredményesség mérésekor a viszonyítási alap mindig a céloknak való megfelelés, a követelmények teljesítése, megvalósítása,

·        az elvárt követelmények egységes értelmezése,

·        kiemelt alapelv a folyamatosság, rendszeresség,

·        az értékelés objektív, segítő, nevelő és fejlesztő hatású legyen, adjon elég lehetőséget a javításra,

·        az értékelés fegyelmezési eszköz nem lehet,

·        az értékelés nem csupán minősítés, hanem az eddigi eredmények javítására ösztönző motivációs eszköz,

·        az értékelés módjai és eszközei áttekinthetőek, egységesek, kiszámíthatóak, azonos feltételeket teremtők legyenek,

·        mindig konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozzon, soha nem címkézés,

·        a fejlődés, a tudás előző fokához kapcsolódjon, megjelölve a perspektíva következő fokát,

·        tartalmában komplex, a pozitívumok és a negatívumok együttes megjelölését tartalmazza,

·        a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat tartalmazzon,

·        a címzettek számára érthető legyen,

·        nyelvi megformáltságában differenciált, személyhez szóló legyen.

4.9.           A képesség és tudásszint növelése

Minden tanulónkban tudatosítani szüksége, hogy a tanulni tudás elsajátítása (élethosszig tartó tanulás) nélkülözhetetlen, saját elemi érdeke. Figyelmet kell fordítanunk az előforduló iskolai lemorzsolódásra, elsősorban a felnőtt oktatás területén.

Fontos a középiskolai tanulmányokra való eredményes felkészítés, és az igény kialakítása annak érdekében, hogy a középfokú tanulmányok befejezésének általánosabbá válhassanak.

            Az idegen nyelv használata, a szóbeliség, és annak használata elengedhetetlen feltétele az egységes európai állampolgárrá válásnak, nem megfeledkezve természetesen a magyar nyelv fontosságáról, a magyarságtudat megerősítéséről.

            A humán erőforrás fejlesztésével, az óratervben rejlő lehetőségek kiaknázásával lehetőséget kell teremteni arra, hogy gyermekeink képességeik legmagasabb szintjére jussanak el a sikeres továbbhaladáshoz szükséges területeken, így például magyarból, matematikából, vagy idegen nyelvből.

Befejező gondolatok

„Minden döntés előtt ismételd el magadban, hogy az iskolában a legfontosabb személy a gyermek.”

                                                                                              (Hoffmann Rózsa)

            Vallom, hogy csak türelemmel, kellő kitartással, becsülettel, tisztességgel lehet, és szabad a ránk bízott, vagy megszerzett feladatot végezni. A Ságvári Endre Általános Iskolában ellátott vezetői munkám során igyekeztem mindig, mindenkinek megadni a tiszteletet, függetlenül az életkortól, diáknak, tanárnak, szülőnek egyaránt. Fontosnak tartottam, hogy kollégák, és diákok a legjobb tudásuk szerint valósíthassák meg önmagukat, legyenek büszkék saját teljesítményükre és tudjanak örülni egymás sikereinek, mert az ember elsősorban közösségi lény. Tegyék mindezt úgy, hogy ezzel gyarapodjon a közösség, és büszkék lehessünk iskolánkra.

            Másként gondolni, máshogy akarni természetes dolog, hisz mindannyian önálló egyéniségek vagyunk, másolhatatlan, utánozhatatlan egyedi személyiség jegyekkel. Nem is gondolkodhatunk egyféleképpen, de jobbá, tanultabbá, érzelmileg is gazdagabbá válhatunk, ha nyitottak vagyunk a világra, befogadók vagyunk egymás iránt.

Az együttélés, együttgondolkodás az ember lételeme, így alakul saját személyisége és gyakorol hatást környezetére. Különösen igaz ez az oktatásban, ahol lehetőségünk kínálkozik a jövő nemzedékének formálására. Ennek a felelősségteljes kihívásnak külön-külön egyikünk sem tud megfelelni. A kitűzött célok mögé egységesen felsorakozva igen.

Érezzük magunkénak, és formáljuk együtt büszkén ezt az iskolát!

Szeretnék tovább menni munkatársaimmal, amíg az élet engedi, szem előtt tartva hogy :

„Ne vállalkozz arra, amit nem tudsz megtenni, de ha valamit megígértél, igyekezz tartani a szavad!”

(George Washington)