Igazgatói pályázat
a Ságvári Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
(2800 Tatabánya, Ságvári u. 30.)
igazgatói állására
2010.
Készítette:
dr. Káfony Andrásné
Tatabánya Megyei Jogú Város
Polgármesteri Hivatal
Oktatási és Közművelődési Iroda
2800 Tatabánya Fő tér 6.
Igazgatói pályázat
Alulírott dr. Káfony Andrásné megpályázom az Oktatási Közlöny 2010. február 26-i II. évfolyam 6. számában meghirdetett Ságvári Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
(2800 Tatabánya, Ságvári u. 30.)
igazgatói állását
Tatabánya, 2010. március 25.
dr. Káfony Andrásné
Lakcím: 2800 Tatabánya,
Boróka u. 17.
Telefon: 34/312-532
Iskolánk mottója:
A gyermek értelméhez az Ő szívén keresztül vezet az út
„Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember.
Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van.”
(Confucius)
„A tanulni akarás olyan belső motívum, amelynek mind a forrása, mind a jutalma önmaga gyakorlásában van.”
(J.S.Brune)
Tartalomjegyzék
Bevezetés
1. Célmeghatározás
2. Helyzetelemzés, erőforrások bemutatása
2.1 Az iskola bemutatása
2.2 Humán erőforrás
2.3 Az iskola állaga, technikai felszereltsége, gazdálkodása
3. Vezetői hitvallás
3.1 Vezetői elveim
3.2 Vezetői céljaim
3.3 Vezetői módszereim
4. A célmeghatározásból eredő feladatok
4.1 A személyiség kibontakoztatása egységes nevelési elvek formálása
4.2 Személyiségfejlesztés és testületépítés
4.3 Az intézményi autonómia megerősítése
4.4 Az iskola és a társadalmi környezet közötti viszony formálása
4.5 A tanárok értékelését és szakmai fejlesztését célzó formák,
minőségfejlesztés
4.6 A tanulási folyamat megújításának elemei
4.7 Hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség
4.8 Ellenőrzés, értékelés, elszámoltathatóság
4.9 A képesség és tudásszint növelése
Befejező gondolatok
Bevezetés
A XXI. században zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor erőteljesen megnövelik a közösségi szintű egyensúly fenntartásának felelősségét. Az oktatási rendszer számára óriási kihívás, hogy ennek a fokozott versenyhelyzetnek és gyorsan változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelnie.
A korábbi évtizedek gyakorlata napjainkban már nem követhető, a tanulás folyamata ugyanis nem zárul le az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármelyik szakaszában szükségessé válhat a váltás, a pályamódosítás, ám ennek elengedhetetlen feltétele az iskoláskorban megalapozott és megszerzett készségek és kompetenciák mozgósítása, ami csak akkor lehetséges, ha az iskola komoly gondot fordít ezek kialakítására és folyamatos fejlesztésére.
Napjaink társadalmi és gazdasági környezete tehát olyan új tanulási modellt kíván, amelyben kiemelt szerepet játszik az alapvető készségek elsajátítása, a csapatmunkára való képesség, a nagyszámú zavaró tényezővel való megbirkózás képessége, a különböző szinteken elvégzett, interdiszciplináris munka, a verbális képességek fejlesztése, a problémamegoldás és döntéshozatal.
Az Európai Unió tagállamaiban, így nálunk is kiemelt feladat az oktatási, képzési rendszer átalakítása, szem előtt tartva a foglalkoztatás növelését és a tudás alapú társadalom megteremtését. Így sürgető igényként fogalmazódik meg a versenyképesség biztosítása érdekében a kulcskompetenciák fejlesztése, amit megfelelő törvényi alapokra a 2003-ban felülvizsgált és megújított Nemzeti Alaptanterv helyez.
Országos szinten, így Tatabányán is nehéz, de nemes feladat mindennek a gyakorlatba történő átültetése. Be kell látnunk, hogy a tanítási-tanulási folyamat lényeges eleme a tevékenység, az aktivitás, a magyar iskolára sokszor jellemző passzív tanulói magatartással szemben, vagyis az ismeret átadása és „átvevése” során mindkét félnek tevékeny szereplőnek kell lenni.
Az oktatási intézmény vezetőjeként segíteni ennek az elvnek a megvalósulását különösen nehéz feladat. Empátiával, nagyfokú humánummal képesnek kell lenni, és hatást kell gyakorolni valamennyi korosztályra, segíteni kell a jó munkahelyi hangulat kialakulását, lehetőséget kell biztosítani mindenki számára a kreatív önmegvalósításra úgy, hogy a jogszabályi keretek között minden iskolahasználó számára a legnagyobb elégedettséget vívjuk ki. Tenni mindezt a szűk költségvetési keretek között, keresve azokat a forrásokat, amikkel legalább az alapvető feltételeket biztosítani lehet a munkáltató oktatáshoz. Közhely, hogy a jó vezetőnek tapasztalt menedzserként, nem csak „karmesterként kell dirigálnia csapatát”, de a lassan beérő eredmények örömteli megélését segítve, új és új lendületet kell tudni adnia mindenki számára.
A vezetővel szembeni elvárás sokféle, a munkaideje korlátlan, döntési lehetősége a demokrácia jól szabályozott keretei között korlátozott, egyszemélyi felelőssége vitathatatlanul teljes.
Az elkövetkező években egy szellemiségében nyitott, de fizikai értelemben zárt intézmény megvalósítását látom szükségesnek.
Fizikailag tehát zárt iskola szükséges, vagyis meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az intézményben zajló oktatási, nevelési feladatokat zavartalanul végezhessük, illetéktelenek a munkát ne zavarhassák meg. Ugyanakkor a gazdasági szektorral, az iskolahasználókkal, szülőkkel és más közösségekkel kialakított partneri kapcsolatokat tovább kell erősíteni. Mára már elfogadott tény, hogy nem lehet az iskolákat zárt szervezetként működtetni. Azonban ez a nyitás nagymértékben kiszélesítette az iskolavezetés feladatait. Az iskolák vezetőinek nemcsak intézményük belső működtetését kell irányítaniuk, hanem „koalícióépítőkként” is meg kell állniuk a helyüket.
Magyarország az Európai Unió tagállama, így tényként kell kezelni, hogy annak a gyereknek, aki nem tud élő idegen nyelvet, Európa nem jelent majd semmit, nem tud benne mozogni, nem képes az ideérkezőkkel kommunikálni, nem képes az európai munkaerőpiacon érvényesülni.
Az a gyerek, aki nem ért az informatikához, aki számára nem természetes az Internet használata, behozhatatlan hátrányból indul, világa beszűkül, az európai integráció vesztese lesz. Eszközt kell tehát adni a diákok kezébe, mert az informatika speciálisan az a tárgy, amit csak a számítógép használata során lehet elsajátítani.
A PISA jelentés nemzetközi összehasonlításban világít rá oktatási rendszerünk erősségeire és gyengéire.
Az élet alapeleme a változás, ezért vallom, hogy az egyik legszebb vezetői feladat a változás menedzselése.
Mint ahogy változás történt intézményünk életében is.
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztés 38. sz. mellékletét képező alapító okiratban foglaltak szerinti jogutódlással 2009. augusztus 1-jétől létrehozza a Ságvári Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt.
Az új intézmény székhelye: Tatabánya, Ságvári Endre u. 30. Jogelőd intézményei: a Ságvári Endre Általános Iskola és a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
Az új intézmény élére 1 évre engem neveztek ki, mint megbízott igazgatót.
A legfőbb motiváló okok, hogy indulok a pályázaton:
Úgy érzem, hogy a tantestület és a közalkalmazottak nagyobb részével közös a koncepciónk, s képesek vagyunk csapatmunkában dolgozni a közös elképzelésért.
Bízom abban, hogy a fenntartó és a tantestület érzékelte és reméli a pozitív változást az eddig vezetésem alatt álló intézményben, és mindkét fél támogatásával képes és felkészült vagyok a vezetésre.
Hiszem, hogy kitartó, lelkes munkával, közös tervezéssel, hivatástudattal, a bennünket választó tanítványok emberré nevelésével, igaz értéket adhatunk a jövőnek, és hogy a jó emberi kapcsolatok alapja a szíven keresztül épül.
Mert érzelmileg kötődöm a városhoz, ehhez az iskolához, a tanári-, diák- és szülői közösségéhez.
Olyan iskolát szeretnék:
- amely autonóm,
- amelynek egységes arculata van,
- amelynek nyitott és sokszínű kapcsolata van környezetével,
- amelyben az oktatás zavartalanul biztosított legyen,
- amely jól gazdálkodik személyi és tárgyi lehetőségeivel,
- érzékenyen és gyorsan reagál a változó igényekre,
- az értékközvetítés mellett szolgáltató szerepet is vállal.
Olyan pedagógus közösséget szeretnék:
- ahol érték az elkötelezettség, a hivatástudat,
- ahol érték a gyermekközpontú, igazságos, empatikus szakember,
- ahol érték a tudás és a mintaértékű személyiség,
- ahol érték az önálló, állandó instrukciókat, ellenőrzést nem igényelő, belsőből vezérelt, kreatív pedagógus,
- ahol a jól végzett munka elismerést kap, és igény van a csapatmunkára,
- ahol az emberek igényesek önmagukkal szemben, lelkileg egészségesek
- ahol tudunk örülni mások sikerének, egymást ösztönözzük, húzzuk.
Olyan közalkalmazotti közösséget szeretnék:
- ahol értéke, becsülete van a jól elvégzett munkának,
- ahol fontos, hogy az iskolahasználók a legjobb feltételeket kapják,
- ahol jó hangulatban folyik a munka.
Vezetőként szeretnék:
- folyamatos önfejlesztéssel megalapozott, felkészült munkát végezni,
- együttműködésben dolgozni,
- a feladatellátáshoz felelősséget társítani,
- megértőn, humánusan a pozitívumokra építeni,
- mindig lehetőséget adni, hogy az eredményekre támaszkodva javíthassuk hibáinkat,
- jó intézményi légkört alakítani,
- a közösen megfogalmazott értékek mentén szolgálatot teljesíteni.
Megkezdett munkámat nagyfokú empátiával, demokratikus alapokon álló, humánus, vezetőként szeretném folytatni, a közösen megfogalmazott és elfogadott feladatok határozottabb, következetesebb számonkérésével.
1. Célmeghatározás
Az elmúlt tanévben sok feladatot oldottak meg iskolánk pedagógusai és vezetői.
Az összevonás szükségessé tette a két intézmény Intézményi Minőségirányítási Programjának, Szervezeti- és Működési Szabályzatának, Házirendjének, Pedagógiai Programjának egyeztetését, átdolgozását, mely a jövőben a megváltozott működési körülmények között meghatározza az iskolában folyó nevelés – oktatás rendszerét, közös céljait, feladatait és tevékenységét.
Pedagógiai Programunk áttekintésekor törekedtünk arra, hogy az átdolgozással jöjjön létre a jogelőd két intézmény szakmai értékein és eddigi hagyományain alapuló szakmai önmeghatározásának közös dokumentuma, ugyanakkor valósuljon meg a korábbi két intézmény szakmai autonómiája.
„Amit a cél elérésével kapunk közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.”
(Zig Ziglar)
A vezetői program célmeghatározása